2025. január 12., vasárnap

Julia Child és én 1. rész A csirke

 Biztos sokan emlékeztek, láttátok a Julie és Julia filmet, igen én is, és valahányszor megnéztem nagyon szerettem volna megszerezni A Könyvet. Tavaly előtt karácsonyra megkaptam. Egyszerűen fantasztikus, részletes, érthetően, jó rajzokkal, benne van minden. Óvatos duhajként az omlettel kezdtem és szinte azonnal sikert arattam vele itthon. Na és most jön a DE... Az én családom mérsékelten nyitott az újdonságokra, meghatározott alapanyagokat, meghatározott módon elkészítve hajlandóak megenni (igaz azt legalább nagy mennyiségben) és a kóstolásra is igen nehéz rávenni őket. Márpedig ebben a könyvben bizony van élet a csirkemell/pulykacomb/karaj/darálthús pakkon túl is. 

Miután egy évet pihent A Könyv a polcon arra az elhatározásra jutottam, hogy idén megmerényelem a családom és minden hónapban egy-két receptet igenis kipróbálok belőle és legalább egy picit megtanulok franciául főzni.

Régi vágyam egy valamilyen állatot egészben megsütni. Természetesen leginkább kacsát, libát, pulykát képzeltem el de a fent vázolt kereslethiány miatt ezen állatokról lemondtam és szerényen a csirkére esett a választásom. A csirkét darabokban hajlandóak megenni, gondoltam kezdésnek jó lesz. És ha csoda történik rátérhetünk az egészben sült töltött csirkére. Szárnyaltam már a gondolattól is. 

Szóval beszereztem egy szimpatikus madárkát. A barnamártáshoz a csirkealaplevet már pénteken megcsináltam és ma nekiálltam eddigi életem legnagyobb konyhai kalandjának: a csirke sütésnek. A meglepő az egészben az, hogy semmi különleges előképzettséget nem igényel. Tehát ha van befogadó közönség és evésen kívül mást is csináltál már párszor a konyhában akkor a feladat simán megugorható. Julia vezet, bátran hallgass rá és kövesd az útmutatást. Valósággal tobzódtam ahogy a madárkám a szemem láttára nyers húsdarabból, ehető formát öltött. A csúcs az volt amikor viszonylag kevés szenvedéssel sikerült feldarabolnom (életemben először csináltam ezt is na) a tálaláshoz. Tehát a kivitelezést mindenképp sikernek könyveltem el.

Statisztika:

családom 4/5 része evett belőle  :)

1/5 állította, hogy finom volt és a számára kiutalt egy szelet mellett meg is ette  :)

2/5 közölte, hogy darabokban sütve finomabb  :(

a madárból elfogyott 2 szárny, 1 és 1/2 comb, 1 szelet mell   :(

a macskák lelkesen befalták a leeső bőrdarabokat   :)

Összegzés:

A madár nem száradt ki és mindenhol átsült ez bizony siker, a fűszerezés terén van még hova fejlődni, bár meggyőződésem ha a mártással együtt ették volna ez a probléma fel sem tűnik. Sajnos jelenleg úgy fest ez volt életemben az első egész csirke sütés és a statisztika alapján az utolsó is. A töltött egészben sült csirkéről szőtt álmaimról - mély sóhaj - le kell mondanom. A maradékot betettem a hűtőbe, holnapra nem főzök, vagy megeszik vagy böjtölnek. Összekaparom a lelkesedésem és keresek egy másik receptet A Könyvben amivel a következő merényletet elkövethetem egyoldalú táplálkozás-hívő családom ellen. Szurkoljatok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése